Sajnos Sebőt is utolérte egy kis náthás megbetegedés. Nos, aki szoptatott már gyereke,t tudja, miért is gáz ez a helyzet-azon túl, hogy olyan picike még ehhez, és olyan indurka-pindurka orra van, a naaaagy orrszívóhoz, DE ő egy HŐS és egy zokszó nélkül tűri, hogy leszívjam a truttyot a nózijából.Szerdáról csütörtökre virradó éjjel semmit nem aludtunk-vagyis ő még csak-csak, mert annyira nem zavarta, hogy nem kap levegőt, de nekem rögtön beugrott, hogy a csecsemők bizony "orrlégzők" és onnantól kezdve nagyon nyugtalanul telt az éjjelem. Vagy 4-szer leszívtam az orrát és sajnos egyszer lázcsillapításra is sor került. Hál az égnek többször nem kellett, mert még csak hőemelkedése se volt, viszont az éjszakáink még mindig katasztrofálisak, mert szüttyög szegénykém, én meg ettől nem bírok aludni, valamint a szopi is érdekes, mert gyorsan akar lakmározni, így sűrűn félrenyel és igen érdekes, amikor se a száján, se az orrán nem kap levegőt...így három nap alig alvás után, gondoltam ma reggel 8-ig alszom, de Marcusom 5.00 óra környékén riadót fújt....azt hiszem eléggé fáradt vagyok.
A lényeg, hogy azért jobban van már. A nózijából ugyan még elég sok váladék lejön, de jó kedvű, szopizik ezerrel és csöppet sem zavarja, hogy nem kap levegőt. Csak ezt a nagy meleget nem szereti.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése